2017. 12. 17. 19:46
A Templárius Alapítvány javaslatára prof. dr. Gyuricza Csaba lett Gyomaendrőd díszpolgára. Az akkor még Gyoma nevű településen 1973-ban született férfi környezetgazdálkodási agrármérnökként végzett a GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, egyetemi tanár, az MTA doktora – jelenleg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója.
Dr. Gyuricza Csaba tanulmányokat végzett Svájcban, Amerikában és Németországban. Kutatási területe a talajművelés és talajvédelem. Hazánk legfiatalabb agrárprofesszora végzettségeinek sokaságát talán csak kitüntetései, s tudományos közleményeinek száma múlja felül. Jelentős társadalmi, közéleti munkát is végez: négy alapítvány kuratóriumi tagja, emellett Gyomaendrőddel is állandó és eleven kapcsolatot tart fenn. Feleségével három gyermeket nevelnek.
– Tevékenységeinek „csak” egy töredékét említettük. Hogyan lehet ezt a sok feladatot egy emberként ellátni?
– Alkatomból fakad, hogy ennyi mindennel foglalkozom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szakmám egyben a hobbim is, így mindig is azzal tudtam foglalkozni, ami igazán érdekelt. Nem úgy élem meg a hivatásomat, mint egy görcsös feladat elvégzését. A magyar mezőgazdaság iránt elkötelezettnek érzem magam, fontos számomra, hogy olyan területen dolgozom, amiért tenni is tudok. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban 1300 emberrel, 16 kutatóintézettel a mezőgazdaság egész területét lefedő intézményrendszer élén végzem a feladatomat, amely nagy kihívást jelent számomra. Békés megyében is több egységünk van, így ebben a régióban is mindent megteszek a fejlődésért.
– Olyan településről származik, amely jobb sorsra érdemes. Származása milyen hatást gyakorolt a pályafutására?
– Endrőd legutolsó utcájában laktunk, a kert végében már mezőgazdasági földek voltak. Kiskoromtól kezdve a szántóföldeken bóklászva figyelhettem meg a biológia alapösszefüggéseit. Természetes volt számomra a talajművelés, hogy melyik haszonnövény hogyan néz ki, hogyan termesztik. Középiskolásként vagy egyetemistaként a gyakorlati tudásom jó alapot adott az további ismeretek elmélyítésére, amely a szakma iránti elkötelezettségemmel párosult. Egyszerű családból származom, szüleim, az ott élőkhöz hasonlóan, nehezen tudták megteremteni a mindennapjaikat. Nem dúskáltunk a javakban, de ettől függetlenül mindent, amire szükségünk volt, megkaptunk. Ebből adódóan kialakult bennem egyfajta akaratosság, céltudatos építkezés, amelynek nagy hasznát vettem az életben. Azokat a kortársaimat nézve, akik sokkal könnyebb körülmények közül indultak, kevésbé edződtek meg fiatal korukban, úgy látom, az élet kényelmesebbé tette őket. Éppen ezért a vidéki származásomból fakadó nehézségeket előnyként élem meg, melynek köszönhetően sikeresebben vettem az elém kerülő akadályokat.
– Békés megyét az ország éléskamrájának is szokták nevezni, de emellett a Viharsarok mint az ellenállás, a keménység szimbóluma is gyakran szerepel a jelzők között. Ön mint agrárszakember mit gondol, milyen lehetőségeket nyújt ennek a térségnek a mezőgazdaság a felzárkózás szempontjából?
– Nemcsak kapaszkodó, de az egyetlen lehetőség is egyben, amely különösen Békés megyére érvényes. Ez az éléskamra sajnos messze nem azokkal az eredményekkel büszkélkedhet, amire a lehetőségei érdemesíteni tudnák. A jó minőségű termőföld, a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóiparban rejlő lehetőségek tudják előrevinni és felemelni ezt a térséget. A fejlődés megindult, de folytatni kell ezt a munkát, amelyet a magam eszközeivel mindig segíteni fogok.
Egészséges egyensúlyban
Dr. Gyuricza Csaba nős, felesége dr. Ujj Apolka egyetemi adjunktus, három leánygyermek édesapja. A hivatásában eredményes szakember elmondta, sikerét nagyban köszönheti annak is, hogy a munka és a családi élet között egészséges egyensúlyt tudott teremteni.
– A gyermekeim még kicsik, a legfontosabb, hogy a sok teendővel párhuzamosan a családommal tartalmas és minőségi időt tudjak, rendszeresen eltölteni.
(Forrás: https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gyomaendrod-diszpolgara-lett-h...)
