A Templomos Lovagrendről

A Templomos Lovagrendet (Ordo Militiae Christi) 1118/19-ben francia nemes lovagok alapították Jeruzsálemben a zarándokok és a Szentföld védelmére. II. Balduin jeruzsálemi király a Rendnek adta királyi székhelyének a Salamon temploma romjai melletti szárnyát, innen ered a „templomos” elnevezésük a lovagoknak, akik egyesítették magukban a keresztény szerzetesi és a harcos lovagi életeszményt.

A Rendet V. Kelemen pápa 1312-ben a középkor legnagyobb koncepciós pere alap-ján, Szép Fülöp francia uralkodó aktív ösztönzésére, a kánonjoggal ellentétben ugyan, de sajnos mégis jogérvényesen, feloszlatta. Ezért a következő évszázadokban alakult, magukat „templomos lovagrendnek” és az ősi rend jogutódjának nevező kü-lönböző szervezetek mind illegitimek, mivel a működésükhöz feltétlen szükséges egyházi jóváhagyást sohasem kapták meg.

1979-ben, Olaszországban Gróf Marcello Alberto Cristofani della Magione Clairvaux-i Szent Bernát „ De laude novae militiae ” című művének szellemiségét követve új szerzetesrendet alapított Templomos Lovagrend (Militia Templi – Christi pauperum Militum Ordo) néven, a jogutódlás követelése nélkül, de az ősi Rend reguláját alapul véve. Ez a Rend még abban az évben állami, 1988-ban pedig egyházi jóváhagyást nyert. 1989-ben II. János Pál pápa örök érvénnyel egy sor teljes búcsút engedélye-zett a templomos lovagok életének különböző ünnepeire. A Lovagrend egyházi elis-merését mutatja, hogy a „Dizionario degli Istitut di Perfezione” (Edizione Paoline, Roma 1997) című hivatalos egyházi kiadvány a „Templomosok restaurációja” című fejezetben ezt a lovagrendet ismerteti, mint az egyetlen legitim Templomos Lovag-rendet. Az újjáalakult Rend jelenlegi bíboros patrónusa Edouard Gagnon kardinális.

Az újjáalakult Templomos Lovagrend és annak magyar praeceptoriája, méltó módon az ősi templomosokhoz, egyházi lovagrendként kíván a jövőben is működni.